Reagron almamoly csapda

Almamoly (Cydia pomonella)
Magyarországon rendszeresen előforduló, évente két nemzedékes kártevő.

A csomag tartalmaz: 1 db tető, 1 db ragasztós alj, 1db diszpenzer

Tápnövénye:
Alma, körte, birs, dió, mandula

Kártétele:
A gyümölcs belsejébe behatoló hernyó a magházat odvasítja ki, ürüléket és rágcsálási törmeléket hagyva maga után. Az alma és a körte „férgességét” szinte mindig neki köszönhetjük, csakúgy mint a diót feltörve, csak ürüléket és rágcsálékszemcséket találunk. Egy hernyó több gyümölcsöt is károsíthat.

Életmódja:
Lárvaként telel át a gyümölcsfa törzsén, gyümölcstároló helyeken. Az első nemzedék rajzása évjárattól és az időjárástól függően április második felében vagy május elején kezdődik és május közepén, június elején tetőzik. A második nemzedék repülése július első felétől várható, a lepkék rajzása július végén, augusztus elején tömeges és szeptember végéig elhúzódhat. A lepkék a tojásokat a gyümölcsre, illetve a gyümölcs közelében lévő levelekre rakják le.

Tanácsok a védekezéshez:
Az első hernyók kelése általában a rajzás kezdete után három héttel, tömeges kelése a rajzáscsúcsot követő 10-14 nap elteltével várható. A rajzás ismerete rendkívül fontos, mivel a vegyszeres védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony.

Feromon csapdák kihelyezése:
Csapdák kihelyezése április közepén, legkésőbb az almafák virágzása idején. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-8 hetente cserélje, lehetőleg ne a várható rajzáscsúcs közelében.
Ellenőrizze a csapdákat heti két alkalommal. Számolja össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezze fel. Az adatokból látható a rajzásdinamika és meghatározható a beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.